Kutyák parvo vírusa: miért fontos az oltás?

A kutya parvovírus (CPV, Canine Parvo Virus) fertőzés egy viszonylag új betegség, amely 1978-ban jelent meg először. A betegség súlyossága és a kutyapopuláción belüli gyors terjedése miatt a CPV nagy „hírnevet” szerzett magának.

A vírus, amely ezt a betegséget okozza, nagyon hasonlít a macska panleukopeniáját okozó vírushoz, és a két betegség tünetei is sokban megegyeznek. Azt feltételezték, hogy a kutya vírus a macska vírus mutációja, ezt azonban még tudományosan nem bizonyították.

Nagyon fertőző, a környezetben sokáig megmaradó vírus, és sokszor halálos is.

Egy jó hír a sok rossz után: létezik oltás a betegség ellen.


Hogyan fertőződhet meg kutyánk?

A vírus fő forrása a fertőzött kutyák ürüléke. A vírust egy fertőzött kutya már a tünetek megjelenése előtt is ürítheti, és a vírusürítés a tünetek elmúltával akár hetekig is eltarthat. A fogékony kutyákba kerülve a vírus elsődlegesen a bélnyálkahártya sejtjeit támadja meg, de egyes esetekben szívizom károsodást is okozhat. Az első tünetek a fertőződéstől számított 6-10 napon belül jelentkezhetnek.


A parvovírus a környezetbe kerülve kifejezetten ellenálló, akár hónapokig is fertőzőképes maradhat, ezért a vírus terjedéséhez nem szükséges a kutyák közti közvetlen kapcsolat, bármilyen a vírussal szennyezett tárggyal (pl. utcai cipő, ruházat, stb.) átvihető a fertőzés. Ezért nagyon fontos, hogy a parvo ellen még megfelelő védettséggel nem rendelkező kölyökkutyánkat ne vigyük olyan helyre, ahol más kutyák is lehetnek (pl. kutyafuttató, kutyaiskola), és ne engedjük neki, hogy utcai cipőnket nyalogassa.


Melyek a parvo klinikai tünetei?

A parvo klinikai tünetei többfélék lehetnek, de általában először hasmenés jelentkezik, aztán étvágytalanság, elesettség, bágyadtság (jellegzetes szomorú nézéssel is kísérve), később a hasmenés tovább erősödhet, tipikus esetben véressé is válhat és a hányás tovább ronthatja kutyánk állapotát. A véres hasmenés jellegzetes szaggal jár. Fontos megjegyezni, hogy nem minden kutya mutat feltétlenül minden klinikai tünetet, de a hasmenés és a hányás a leggyakoribb tünetek; a betegség vezető tünete a hasmenés.


A parvo minden életkorú kutyát érinthet, de leggyakrabban oltatlan, egy évnél fiatalabb kutyáknál fordul elő. Az öt hónapnál fiatalabb kölyökkutyák általában a legsúlyosabban érintettek, és a legnehezebben is kezelhetők. Egyes fajták (pl. rottweiler, cavalier king charles spániel, dobermann pincher) különösen érzékenyek a fertőzésre, ezekben a fajtákban rosszabbak a túlélési arányok.


A parvo fertőzés kimutatására létezik gyorsteszt, ami segítheti ugyan a rendelői diagnózist, de miután többféle vírus is okozhat gyomor-bélrendszeri tüneteket, ugyanakkor vírusokról lévén szó, speciális kezelés egyik esetben sincs, így a vírus kimutatása a kezelést se nem befolyásolja, se fel nem gyorsítja.


Sikeresen kezelhető a betegség?

Jelenleg nincs specifikus, a vírus elpusztítására szolgáló gyógyszer. Egyes esetekben segíthet a passzív immunizálás, amikor a vírus ellen termelt ellenanyagokat adjuk be a kutyáknak, de a legfontosabb a tüneti kezelés.



A vírus a bélrendszer nyálkahártyájának szinte teljes elvesztését-lecsupaszítását okozza. A bél károsodása olyan súlyos fokú lehet, hogy nagyon gyorsan életveszélyes kiszáradás (dehidratáció) jelentkezhet, az elektrolit (nátrium, kálium) egyensúly felborulását okozhatja, és ezzel további életfunkciókat is veszélyeztethet. A bélnyálkahártya károsodás miatt a normálisan a bélben megtalálható baktériumok a véráramba kerülhetnek, ami szeptikémiához vezethet. A hasmenés mellett jelentkező hányás tovább súlyosbíthatja a már kialakult ionegyensúly-zavart.


A kezelés első és legfontosabb lépése a dehidratáció és az elektrolit egyensúly korrigálása. Ehhez elektrolitokat tartalmazó intravénás folyadék beadása szükséges. Miután a parvo leggyakrabban oltatlan kölyökkutyákban jelentkezik, ezért náluk a gyors folyadék- és elektrolit-pótlásnak alacsony testtömegük miatt még nagyobb jelentősége van. A kezelést segítik az antibiotikumok, a gyulladáscsökkentők, a fájdalomcsillapítók, hányáscsillapítók és a görcsoldók is.


A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezelés első 3-4 napja döntő lehet a kutya felépülését illetően, mert azok a kölykök, akiknél nem látható javulás ezekben a napokban, kifejezetten rossz prognózissal élhetik túl a betegséget.


Megakadályozható a parvo fertőzés?

Igen. A betegség megfelelő vakcinázással megelőzhető.

Ideális esetben a kölykök az első monovalens, csak parvo elleni védőoltásukat 8 hetesen kapják meg, majd 2 hét múlva kombinált oltást kapnak, majd megint csak parvo két héttel később, és újabb 2 hét múlva megint egy kombinált. Nagyjából egy évesen sor kerülhet egy ismétlő, kombinált oltásra.



Miután a parvo nem válogat, és nemcsak kölyök, hanem kifejlett kutyákat is megbetegíthet, ezért felnőtt kutyánknak is ajánlott évente beadatni az emlékeztető oltást.


Fontos kihangsúlyozni, hogy az oltások csak megfelelő immunstátuszú (egészséges, belső és külső élősködőktől mentes) kutyáknak beadva adnak maximális védettséget! Tanulmányok megerősítették, hogy a béta-glükánt tartalmazó immunerősítők segíthetik a hatékonyabb védelem kialakulását.



Tenyészállatok, vemhes szukák, kiállításra vagy versenyre készülő kutyák esetében is nagyon fontos a megfelelő védettség kialakítása.


Kérjük, hogy akár kölyökről, akár felnőtt kutyáról van szó, minden esetben konzultáljanak állatorvosukkal, hogy megtalálják a legnagyobb védettséget adó, ideális vakcinázási lehetőséget!



Ez is érdekelheti:

Hasmenés – Amit mindenki kihagyna, de senkit nem kerül el

Állati vészhelyzetek, avagy mikor rohanjunk azonnal állatorvoshoz

Mikor menjünk állatorvoshoz? 1. rész

Mikor menjünk állatorvoshoz? 2. rész

© Copyright Dunakeszi Állatkórház, 2010