Miért olyan fontosak a védőoltások kölyökkutyáknál?

Kölyökkutyák: sok öröm és nagy felelősség. Tekintsük át együtt, hogy Gazdiként mit tehetünk azért, hogy Kedvencünk a segítségünkkel hosszú, boldog és egészséges életet élhessen.

Kutyáinknál is sokszor könnyebb a betegségeket megelőzni, mint kezelni, különösen igaz ez a különböző fertőző betegségekre és a különféle élősködők által terjesztett fertőzésekre. Az évente kötelező és ajánlott védőoltásokkal megelőzhetőek Kedvenceink leggyakoribb, sokszor akár halálos kimenetelű fertőző betegségei.


Mikor keressük fel először az állatorvost?

Akár tenyésztőtől vásároltuk, akár örökbefogadtuk, akár találtuk négylábú társunkat, a családunkba érkezése után a lehető leghamarabb kérjünk időpontot állatorvosunkhoz. Az állatorvosi vizit során megvizsgálják a kiskutyát és részletesen kikérdeznek bennünket is. Ha van bármilyen információnk Kedvencünk származásáról, esetleges korábbi kezeléseiről, oltásairól, akkor ezt is mondjuk el állatorvosunknak.



Mikor kell először oltani és miért ekkor?

A kiskutyák első oltását ideális esetben 8 hetes korukban kell beadni, mert a megfelelően vakcinázott anyakutyától kapott anyai ellenanyagok eddig a korig védelmet adtak nekik a különféle fertőző betegségek ellen.


Milyen fertőző betegségek ellen ajánlott a védőoltás?

Parvo vírusos bélgyulladás: egy viszonylag új betegség, amely 1978-ban jelent meg először. Nagyon fertőző, a környezetben sokáig megmaradó vírus, és sokszor halálos is. A vírus fő forrása a fertőzött kutyák ürüléke. A vírust egy fertőzött kutya már a tünetek megjelenése előtt is ürítheti, és a vírusürítés a tünetek elmúltával akár hetekig is eltarthat. A fogékony kutyákba kerülve a vírus elsődlegesen a bélnyálkahártya sejtjeit támadja meg, de egyes esetekben szívizom károsodást is okozhat. Az első tünetek a fertőződéstől számított 6-10 napon belül jelentkezhetnek.


A parvovírus a környezetbe kerülve kifejezetten ellenálló, akár hónapokig is fertőzőképes maradhat, ezért a vírus terjedéséhez nem szükséges a kutyák közti közvetlen kapcsolat, bármilyen a vírussal szennyezett tárggyal (pl. utcai cipő, ruházat, stb.) átvihető a fertőzés. Ezért nagyon fontos, hogy a parvo ellen még megfelelő védettséggel nem rendelkező kölyökkutyánkat ne vigyük olyan helyre, ahol más kutyák is lehetnek (pl. kutyafuttató, kutyaiskola), és ne engedjük neki, hogy utcai cipőnket nyalogassa.


A parvo klinikai tünetei többfélék lehetnek, de általában először hasmenés jelentkezik, aztán étvágytalanság, elesettség, bágyadtság (jellegzetes szomorú nézéssel is kísérve), később a hasmenés tovább erősödhet, tipikus esetben véressé is válhat és a hányás tovább ronthatja kutyánk állapotát.


A parvo minden életkorú kutyát érinthet, de leggyakrabban oltatlan, egy évnél fiatalabb kutyáknál fordul elő. Egyes fajták (pl. rottweiler, cavalier king charles spániel, dobermann pincher) különösen érzékenyek a fertőzésre, ezekben a fajtákban rosszabbak a túlélési arányok.


A vírus a bélrendszer nyálkahártyájának szinte teljes elvesztését-lecsupaszítását okozza. A bél károsodása olyan súlyos fokú lehet, hogy nagyon gyorsan életveszélyes kiszáradás (dehidratáció) jelentkezhet, az elektrolit (nátrium, kálium) egyensúly felborulását okozhatja, és ezzel további életfunkciókat is veszélyeztethet. A bélnyálkahártya károsodás miatt a normálisan a bélben megtalálható baktériumok a véráramba kerülhetnek, ami szeptikémiához vezethet. A hasmenés mellett jelentkező hányás tovább súlyosbíthatja a már kialakult ionegyensúly-zavart.



Szopornyica: a fertőzést okozó vírus leggyakrabban a levegő útján kerül be Kedvenceinkbe, de orrváladékkal, vizelettel és bélsárral is terjedhet, ezért a városi környezet (kutyafuttatók, kutyaiskolák) oltatlan állatoknál járványgóccá is válhatnak.


A betegség lappangási ideje 3-7 nap, lefolyása három fázisú, melyből az első szakaszt általános tünetek (magas láz, étvágytalanság) jellemzik. A következő fázisban a vírusfertőzés által megtámadott és legyengített szervezetben másodlagos bakteriális fertőzések alakulhatnak ki (gennyes kötőhártya gyulladás, gennyes orrfolyás, torok- és mandulagyulladás, tüdőgyulladás). Ritkább gyomor-bélrendszeri tünetként hányás és hasmenés is jelentkezhet. Krónikus esetekben a fogzománc jellegzetes barnás elszíneződése, a talppárnák és az orrtükör hámrétegének megvastagodása figyelhető meg. A betegség utolsó szakaszában a különféle idegrendszeri tünetek (görcsök, remegés, ferde fejtartás, bénulás) lesznek a jellemzők, a túlélés esélye eddigre már csak nagyjából 5%.


Leptospirózis: zoonózis, azaz állatról emberre terjedő, bakteriális eredetű betegség. A korai fázisban a tünetek nem jellegzetesek (pl. étvágytalanság, láz, sárgaság), később viszont vese-, májelégtelenség, tüdővérzés alakulhat ki. A fertőzött állatok vizeletükkel ürítik a kórokozókat.


Rubarth kór: más néven fertőző májgyulladás. A betegséget egy adenovírus okozza, amire a 3 és 12 hónap közötti kutyák különösen fogékonyak. A kórkép általában kifejezetten gyors lefolyású, akár halálos is lehet. Vezető tünetei: nagyfokú elesettség, sárgaság, hányás.


Kennel köhögés: tág fogalom, beletartozik a kutyák minden olyan fertőző vagy járványos megbetegedése, ahol a köhögés a vezető tünet. Szinonimája a fertőző tracheobronchitis, ami a légcső és a hörgők gyulladását jelenti, de nevezhetik a kutyák fertőző légzőszervi megbetegedést okozó komplexének is (CIRDC, Canine Infectious Respiratory Disease Complex).


A kennel köhögés elnevezés onnan ered, hogy a tünetek gyakran röviddel az után jelentkeznek, hogy a kutyák érintkeznek egymással, vagy kennelekben együtt vannak. Számos vírus és baktérium okozhat kennel köhögést, gyakran akár egyszerre több kórokozó is jelen lehet. Többek között ide tartoznak a 2. típusú adenovírusok, a parainfluenza vírus, a kutya koronavírusa és a Bordetella bronchiseptica baktérium.


A betegség gyakran enyhe lefolyású lehet, de a köhögés akár krónikussá is válhat, és hetekig elhúzódhat. A vezető tünet a jellegzetes, nagyon kínzó, akár öklendezésbe, sőt, akár hányásba is forduló köhögés. Sokszor a Gazdik azt hiszik, hogy valami megakadt kutyájuk torkán. A kórképben gyakran látunk habos, ragadós váladékképződést is. A köhögés gyakran mozgatás, futás vagy játék közben vagy után jelentkezik leginkább, de kiváltható a légcső vizsgálata közben is.


Milyen oltási program javasolt a kölyökkutyáknak?

Fontos kihangsúlyozni, hogy az oltások csak megfelelő immunstátuszú (egészséges, belső és külső élősködőktől mentes) kutyáknak beadva adnak maximális védettséget! Tanulmányok megerősítették, hogy a béta-glükánt tartalmazó immunerősítők segíthetik a hatékonyabb védelem kialakulását.


Kedvencünk első oltása 8 hetes korban javasolt a parvo vírusos bélgyulladás ellen. Ezt két hét múlva követi az első kombinált oltás (parvo, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás ellen). Aztán újabb két héttel később a következő monovalens parvo oltás, majd megint két hét múlva a második kombinált oltás következik. Ekkor, ha minden jól ment, kiskutyánk már 14 hetes.


A következő kombinált oltás a második veszettség oltást követően, két héttel később javasolt, azaz nagyjából 10-11 hónapos korban.


Kölyökkutyák oltási programja


Életkor Mi ellen ad védelmet a vakcina?

8 hét parvo vírusos bélgyulladás

10 hét parvo, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás

12 hét parvo vírusos bélgyulladás

14 hét parvo, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás

16 hét veszettség

18 hét kennel köhögés

16 hét + 6 hónap veszettség

2. veszettség + 2 hét parvo, szopornyica, leptospirózis, fertőző májgyulladás



Hogyan kell vakcinázni a veszettség ellen?

A veszettség emberre-állatra egyaránt halálos betegség, egyedül az oltás jelenthet ellene védelmet, ezért a törvény szerint minden 3 hónapos kort betöltött kutyát kötelező veszettség ellen oltani. Az oltást hat hónap múlva ismételni kell. A második veszettség oltás dátumától számítva pedig 365 napon belül ismét kötelező beoltatni veszettség ellen.


A veszettség oltással egy időben szintén törvényi előírás a széles spektrumú féreghajtóval történő belső élősködők elleni védekezés is. Fontos hangsúlyozni, hogy az évente egyszeri féreghajtást rendelet írja elő, ám városi környezetben, a Gazdikkal szoros együttlétben élő kutyáknál kifejezetten javasolt ezt negyedévente elvégezni.


Mikor oltassunk kennel köhögés ellen?

A kennel köhögés elleni vakcinázás kifejezetten ajánlott, ha több kutyát tartunk otthon, ha gyakran járunk kutyás közösségbe (pl. kutyafuttatók, kutyaiskola, versenyek, kiállítások, kutyakozmetikus, stb.), de egyes kutyapanziók is feltételként szabhatják az érvényes kennel köhögés elleni oltást. A kennel köhögés elleni oltást javasolt az első veszettség után két héttel beadatni, majd évente ismételni.


A fertőző betegségek (parvo, szopornyica, leptospirózis, Rubarth kór, kennel köhögés) elleni védőoltás felnőtt korban is javasolt?

Igen, egyértelműen, mert ezek a betegségek nemcsak a kölyköket, hanem a kifejlett kutyákat is veszélyeztetik. Felnőtt korban a veszettség elleni és a kombinált oltást évente egyszer, egyszerre is be lehet adatni kutyánknak, majd ezt követheti két héttel később a kennel köhögés elleni vakcinázás.


Miért hasznos a mikrochip?

2013. január 1-től Magyarországon kötelező minden négy hónapos kort betöltött kutyát mikrochippel megjelölni. Ha pedig a kiskutya már négy hónapos kora előtt új Gazdához kerül (eladják vagy elajándékozzák), akkor a tulajdonosváltás előtt kell mikrochippel megjelölni. A mikrochip behelyezése legkésőbb mindenképp meg kell, hogy történjen az első veszettség oltás alkalmával.

A mikrochip elsődlegesen a kutyák egyedi azonosítására szolgál, de emellett nagyon fontos az is, hogy így sokkal könnyebb az elkóborolt, elveszett Kedvencek hazajuttatása. Sokan bele sem gondolnak, de egy mikrochippel rendelkező, megfelelően, aktuális adatokkal (tulajdonos neve, címe, telefonszáma, e-mail címe) regisztrált kutyáról optimális esetben a megtalálást követően 5-10 perc alatt kideríthető, hogy ki a gazdája!

© Copyright Dunakeszi Állatkórház, 2010