© Copyright Dunakeszi Állatkórház, 2010

    Hogyan veszélyezteti kutyáinkat az elhízás?

    Gazdiként mindannyian jól ismerjük kutyáink kunyeráló tekintetét.


    Állatorvosként azonban nemcsak ezzel, hanem a következményekkel is gyakran szembesülünk, mert nagyjából a kutyák negyede-harmada valamilyen mértékben túlsúlyos. Az elhízás azonban nemcsak a felesleges zsírszövet raktározását jelenti, hanem egyben fontos anyagcsere és hormonális változásokat is beindít az állatok szervezetében. Sőt, szerepet játszik számos más kórforma kialakulásában is. Egyes kutyafajták kétségtelenül hajlamosabbak a túlsúlyra, ilyenek a labradorok, a vizslák, a tacskók, a spánielek, a westiek és nem utolsósorban a beaglek is. Az agarak viszont ellenállóak az elhízással szemben.

    A túlsúly oka legtöbb esetben egyszerűen az, hogy kutyánk több táplálékhoz és így több kalóriához jut, mint amennyire szüksége lenne. Ezért pedig nem a kutyák, hanem a gazdáik a felelősek, hiszen ők döntik el, hogy hányszor eszik kutyájuk egy nap, hogy mit adnak neki, hogy kap-e jutalomfalatokat, etetik-e az asztalnál vagy főzés közben.

    Egy átlagos hét éves kutya energiaigénye akár 20%-kal is alacsonyabb lehet, mint fiatal, kifejlett kutyaként volt. Azaz rövid idő alatt az is elhízáshoz vezethet, ha középkorú kutyánkat ugyanúgy etetjük, mint 2-3 éves korában. Az ivartalanítás következményeként lelassul az anyagcsere. Tanulmányok szerint kutyánk energia igénye akár 30%-kal is csökkenhet az ivartalanítás után.

    Néhány gyógyszer is hatással lehet kutyánk étvágyára vagy a szénhidrát-anyagcseréjére, ilyenek a B-vitaminok, a fenobarbitál vagy a glükokortikoidok. A pajzsmirigy alulműködés önmagában sokkal ritkábban okolható az elhízásért, mint amennyire ez elterjedt a köztudatban.

    A felesleges zsírszövet szimplán fizikai jelenlétével is rontja a kutyák hőtűrő képességét és az orthopédiai betegek állapotát, légzési nehézségekhez vezethet, és okozhat nehézellést is. A zsírszövet ugyanakkor kémiailag is aktív endokrin szervként viselkedik, az általa termelt anyagok (adipokinek) többek között hatással vannak az energiaháztartásra, az immunrendszerre, a vérerek képződésére, a szénhidrát- és zsíranyagcserére. Az adipokinek gyulladáskeltő hatásúak, ezért az elhízás tulajdonképp egy idült gyulladásos állapotnak is tekinthető, ami folyamatos kihívás elé állítja kutyánk immunrendszerét és megnöveli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is.

    Állatorvosként leggyakrabban a túlsúly orthopédiai betegségekre (pl. osteoarthritis, osteochondrosis) gyakorolt negatív hatásával találkozunk.

    Az alábbi röntgenfelvételeken egy nagyon túlsúlyos kutyus bal könyökízülete látható, két év különbséggel.

    Az első felvétel készítésekor sántaság volt az egyetlen tünet, röntgennel vizsgálva a könyökízület ép volt. Hiába javasoltuk a szigorú diétát, a fogyasztás nem sikerült, így két évvel később, az újabb röntgenfelvételen láthatjuk, hogy milyen nagy mértékben károsítja az ízületeket a túlsúly.


    A bal könyökízületben arthrozis alakult ki, a processus coronoideus levált. Az ízületi felszínen felrakódások láthatók, melyeket műtét során kell eltávolítani az ízületből, majd az ízületet hyaluronsavval feltölteni.

    Az elhízás komoly hatással lehet a keringési és légzési rendszerre is, ronthatja a szív kamráinak működését, elősegítheti magas vérnyomás és légcsőkollapszus kialakulását is. A hasüregben felhalmozódott zsírszövet vizelettartási problémákhoz és nehezebb elléshez is vezethet. Az elhízás fokozott altatási és műtéti kockázattal jár.

    Tanulmányok szerint a normál testtömegű kutyák átlagosan 1,8 évvel hosszabb életet élnek, és kisebb eséllyel alakulnak ki anyagcsere- és orthopédiai betegségeik is.

    Ahogy láthatjuk, kutyáink túlsúlya nagyon sokféle, súlyos problémát okozhat, ezt felismerve még fontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, mekkora a felelősségünk ebben a kérdésben. Az elhízás megelőzése vagy korai felismerése, és kezelése, ha mégis kialakul, nélkülözhetetlen Kedvenceink megfelelő életminőségéhez.