Bőrtünetek – lehet, hogy a hormonrendszer a ludas?

Praxisunkat nagyjából a betegek negyede bőrgyógyászati panasszal keresi fel.

A kutyák és macskák szőrét, bőrét érintő betegségek egy részét könnyű diagnosztizálni, gyakran azonban nagyon hasonló tünetekkel jelentkeznek a különböző kórformák. Ilyenkor a pontos diagnózis felállításához vagy a kórokozó azonosításához nélkülözhetetlenek a különféle kiegészítő labordiagnosztikai módszerek: bőrkaparék, bőrbiopszia, allergiavizsgálatok, gomba- és baktériumtenyésztés, vérvizsgálatok. A bőrgyógyászati esetek kivizsgálása és kezelése sok türelmet és kitartást igénylő folyamat.

Bőrbetegségeket okozhatnak a különféle külső élősködők és paraziták (pl. bolha, bőrféreg, szőrtüszőatka/Demodex), sokféle baktérium- és gombafaj, és – bár elsőre nem gondolnánk – a hormonrendszer vagy az immunrendszer nem megfelelő működése is állhat a különböző bőrtünetek hátterében.



Az egészséges bőr és szőrzet megléte számos külső és belső tényező közös eredménye. A testben több olyan mirigy található, amely hormonokat választ ki a véráramba. Ezeket a mirigyeket és hormonjaikat együtt endokrin (belső elválasztású) rendszernek nevezzük. A hormonok jelenléte és mennyisége is létfontosságú a test egyéb funkcióinak szabályozásához és az egészséges bőr és szőrzet kialakulásához.

A bőrbetegségek egyik gyakori oka az adott endokrin szerv működési zavara: túl sok vagy éppen túl kevés hormon termelése. Bőrgyógyászati tünetként ilyenkor általában bizonyos mértékű szőrhullást és különféle bőrelváltozásokat láthatunk. A tüneteket okozó hormontól függően akár a kórtörténetben, akár a fizikális vizsgálat során más kóros elváltozásokat is találhatunk. A kiegészítő vizsgálatok (pl. labor-, ultrahangdiagnosztika) segítségével lehetséges a pontos diagnózis felállítása és a hatékony kezelés (műtét, gyógyszerek) megtervezése.

Ha Kedvenceinknél hormonális eredetű bőrbetegség jelentkezik, a viszketés-vakaródzás nem jellemző bevezető tünet. Később azonban, a nem egészséges (pl. zsíros, elvékonyodott vagy éppen megvastagodott), sokszor szőrhiányos bőrön a különféle másodlagos kórokozók (gombák, baktériumok) könnyebben megtelepedhetnek vagy a már ottlevők elszaporodhatnak, és a szekunder fertőzés miatt kialakul a viszketés, vakaródzás. Allergiás betegeknél sokszor épp a vakaródzást észleljük először és a látható bőrtünetek jelentkeznek később.


Bőr- és szőrtüneteket okozó endokrin betegségek kutyáknál és macskáknál


Hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés)

A pajzsmirigy az anyagcsere-szabályozás egyik központi szerve. Ha a pajzsmirigyhormon kiválasztódása elégtelen, akkor az anyagcsere lelassul. A pajzsmirigy hormontermelését az agyalapi mirigy (hipofízis) szabályozza, ennek megfelelően az alulműködés lehet elsődleges, amikor a pajzsmirigy nem termel elég hormont (tiroxin), vagy másodlagos, amikor az agyalapi mirigy termel kevesebb pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH, thyroid stimuláló hormon). Vérből elvégzett labordiagnosztikai vizsgálattal a két forma egymástól elkülöníthető.

A pajzsmirigy alulműködésekor az anyagcsere lassulása miatt Kedvenceink fáradékonyabbá, erőtlenebbé és hízékonyabbá válhatnak. Az immunrendszer csökkent működése miatt a különféle fertőzésekkel szemben is kevésbé ellenállóak lehetnek. A kialakuló fázékonyság miatt jobban kedvelhetik a meleg helyeket is.

Jellegzetes tünetként kétoldali, szimmetrikus, nem viszkető kopasz foltok (szőrhullás) jelentkezhetnek a törzsön, a farkon (ún. patkányfarok) vagy az orrháton. A bőr hidegebbé, sötétebbé (hiperpigmentáció), zsírosabbá (zsíros korpázás) válhat, és gyakran fülgyulladás is megjelenhet. Kevésbé jellegzetes esetekben a szőrzet ugyan nem hullik ki, de fénytelen, töredezett lesz, a szőrszálak pedig könnyen kihúzhatóak.

Szerencse a bajban, hogy hormonpótlással a betegség tökéletesen gyógyítható, a hormonszintet laborvizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizni kell, a tablettát a diagnózistól az állatok élete végéig adnunk szükséges.


Hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés)

Ezzel a kórképpel szinte csak cicáknál találkozunk, kutyáknál nagyon ritkán jelentkezik. Kialakulásáért az esetek legnagyobb részében a pajzsmirigy jóindulatú daganatos elváltozása tehető felelőssé, ami az esetek 70%-ban mindkét pajzsmirigylebenyt érinti. Kiegészítő vizsgálatokkal (labor- és ultrahangdiagnosztika) fontos és lehetséges elkülönítenünk a hasonló tüneteket okozó cukorbetegségtől és idült máj- vagy veseelégtelenségtől is.

A betegséget kísérő tünetek változatosak lehetnek: a felgyorsult anyagcsere miatt fokozott étvágy, ennek ellenére lesoványodás, fokozott vízivás és vizeletürítés, hiperaktivitás, a meleg helyek elkerülése figyelhető meg. Gyakran kíséri a szív megnagyobbodása és ritmuszavara is. Néha előfordulhat hányás vagy hasmenés is.

A karmok gyorsabban nőhetnek, a szőrzet kopottá, fénytelenné válhat. Itt is jelentkezhet kétoldali, szimmetrikus szőrhullás vagy megritkulhat a szőrzet a törzsön, a hason vagy a combok belső oldalán.

A pajzsmirigy-túlműködés kezelhető diétás táppal, gyógyszeresen, sebészi úton vagy sugárkezeléssel.


Cushing-kór (hiperadrenokorticizmus)

A kutyák (macskákban nagyon-nagyon ritkán fordul elő) Cushing-kórja a mellékvesék kortikoszteroid hormonjainak túlzott mértékű termelését jelenti. A pajzsmirigyhormonhoz hasonlóan, ezek a hormonok is nagyon sok és fontos szerepet töltenek be az állatok szervezetében, és termelődésüket is csakúgy, mint a pajzsmirigynél – az agyalapi mirigy szabályozza. Így a Cushing-kórt szinte mindig az agyalapi mirigy vagy a mellékvesék daganatos (általában jóindulatú) megbetegedése okozza. A hipofízis daganatos megbetegedésének gyakorisági aránya nagyjából négyszerese a mellékvesékének.

A Cushing-kór egyik leggyakoribb tünete, amit a Gazdik észrevesznek, a fokozott vízivás – egészséges esetben ez maximum 50–70 ml/testtömeg kg/nap lehet – és így a nagy mennyiségű vizelet ürítése. Sokszor társul mellé fokozott étvágy is. A máj megnagyobbodhat, az izmok sorvadhatnak, ami elhízottságra hasonlító, pocakos megjelenést eredményezhet Kedvenceinknél. Gyengeség, fáradékonyság és lihegés is jelentkezhet. Szukáknál felborulhat az ivari ciklus, kanoknál pedig a herék elsorvadhatnak. Az immunrendszer csökkent működése ebben az esetben is fokozott fertőződésveszéllyel járhat.

A Cushing-kór másik gyakori tünete, ami feltűnik a Gazdiknak, a kétoldali, törzsön jelentkező, szimmetrikus szőrhullás. A bőr ebben a kórképben is hiperpigmentált (sötétebb) lehet, ám a pajzsmirigy-alulműködéssel ellentétben nem megvastagszik, hanem elvékonyodik. A bőrtakaró zsírosabbá válhat, mitesszerek is megjelenhetnek, sokszor hámlás is megfigyelhető. A szőrzet minősége romlik, elvékonyodhat, a szőrszálak könnyebben kihúzhatók lehetnek. A Cushing-kór nagyon ritka tünete az ún. ,,calcinosis cutis”, amikor tömött tapintatú, meszes gócok keletkeznek a bőrben, a bőr elhal, nagy darabokban eltávolíthatóvá válik.

A Cushing-kór gyógykezelése vagy sebészi úton, a daganatos mellékvese vagy hipofízis eltávolításával, vagy pedig gyógyszeresen lehetséges.


Nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron) egyensúlyának felborulása

A herék vagy a petefészkek megbetegedései (petefészekciszta, petefészek-sorvadás, petefészek- vagy heredaganat) szintén okozhatnak bőrtüneteket: viszketés nincs, szimmetrikus, kétoldali szőrhullás (törzs, nyak, combok hátsó felülete), valamint a bőr hiperpigmentációja figyelhető meg.



A gyógykezelés ezekben az esetekben szinte mindig az ivartalanítást jelenti, esetleg különösen nagy értékű tenyészállatoknál lehet megpróbálni a gyógyszeres terápiát.

© Copyright Dunakeszi Állatkórház, 2010