A vérfogyottság a véráramban keringő vörösvértestek (VVT-k) és/vagy a hemoglobin (Hb) csökkent mennyiségét jelenti. Mindig valamilyen betegség vagy kóros folyamat eredményeként alakulhat ki Kedvenceinkben.
A vörösvértestek a csontvelőben termelődnek, onnan kerülnek a vérbe, ahol nagyjából három hónapon át keringenek. A szerepüket már betöltött és tovább ellátni nem tudó vörösvértesteket a szervezet eltávolítja a keringésből, anyagaikat azonban újrafelhasználja újabbak képződéséhez. A vörösvértestek száma csökkenhet az elégtelen termelés, a fokozott sejtszétesés (lízis, sejtpusztulás) vagy vérzés miatt. A vörösvértestekben található hemoglobin segítségével jut el az életfontosságú oxigén a szervezet minden szövetébe, azok összes sejtjébe. Ennek megfelelően anémia esetén az oxigénhiány tüneteit figyelhetjük meg.
Mik a vérfogyottság tünetei?
A vérfogyottság egyik legszembetűnőbb klinikai tünete az, hogy az íny normál rózsavörös színe halványabb, akár egészen fehér lesz.
Az anémiában szenvedő Kedvenceknek romlik az állóképessége, kedvetlenebbek, könnyebben elfáradnak. Mindezek mellett sokszor megfigyelhető testtömeg-vesztés, nehezített légzés, csökkent étvágy, magasabb pulzusszám is. Ha a vérfogyottság hátterében vérzés áll, akkor eszméletvesztés is bekövetkezhet.
A vérfogyottságot a vér laboratóriumi vizsgálata egyértelműen jelzi. Normális esetben a VVT aránya a vérben 35-55%, ha ennél alacsonyabb, akkor vérfogyottságról beszélhetünk.
Miután az anémia a legtöbb esetben valamilyen kóros folyamatnak vagy sérülésnek a következménye, ezért a kiváltó okot minden esetben tisztázni kell. A sérülések kivizsgálására az ultrahang- és/vagy röntgendiagnosztikai vizsgálatok lehetnek alkalmasak, más egyes esetekben egyéb laboratóriumi tesztekre (további vér-, vizelet-, bélsárvizsgálatok) is szükség lehet.
Milyen betegségek okozhatnak vérfogyottságot?
Kedvenceink vérveszteségének fő okai a következők lehetnek:
· erek, belső szervek traumája, sérülése,
· vérszívó paraziták (nagyszámú kullancs, bolha, kampósféreg),
· vérző daganatok,
· véralvadási rendellenességek.
A hemolízis fő okai a következők lehetnek:
· autoimmun betegség, különösen immunmediált hemolitikus vérszegénység (IMHA vagy AIHA),
· vérparaziták (pl. Babézia),
· vegyi anyagok vagy méreganyagok (pl. cink, patkánymérgek, hagyma vagy fokhagyma),
· rosszindulatú daganatok.
A csontvelő elégtelen működésének okai lehetnek:
· bármilyen súlyos, krónikus (hosszan tartó) betegség (például krónikus vese- vagy májbetegség, Ehrlichia),
· súlyos alultápláltság vagy kiegyensúlyozatlan takarmányozás (pl. vashiányos anémia),
· autoimmun betegségek,
· pajzsmirigy alulműködés,
· vegyi anyagok vagy toxinok (ösztrogén alapú gyógyszerek, ólom, egyes kemoterápiás gyógyszerek, ritkán néhány antibiotikum, például klóramfenikol és trimetoprim-szulfadiazin),
· rosszindulatú daganatos betegségek.
Kezelhető a vérfogyottság?
A kezelés lehetősége minden esetben attól függ, hogy mi az anémia kiváltó oka. Ha a vérvesztést sérülés okozta, akkor ez egyértelmű műtéti indikációt jelent. Belgyógyászati kórképeknél (pl. krónikus betegségek, autoimmun kórképek) specifikus, az alapbetegségre irányuló gyógykezelés szükséges. Ha a vérfogyottságot élősködők okozzák, akkor ezek ellen kell küzdenünk.
Egyes esetekben a vérveszteség olyan súlyos fokú is lehet, hogy Kedvencének vérátömlesztésre lehet szüksége.
Mi a vérfogyottság prognózisa?
Ahogy a kezelés, ez is az alapbetegségtől vagy kiváltó októl függ. Általános szabályként elmondható, hogy minél korábban diagnosztizáljuk az anémiát és az azt okozó kórképet, valamint minél jobb Kedvencünk általános állapota, annál jobb esélye van a teljes gyógyulásra.
Azok a Kedvencek, akiknek vérfogyottsága súlyos, azt toxinok, rosszindulatú daganatok, autoimmun betegségek vagy nagyfokú sérülések okozzák, rosszabb esélyekkel néznek a teljes gyógyulás felé.