A macskák fogfelszívódása (TR, tooth resorption) vagy korábbi nevén a macskák odontoclast-sejtes fogfelszívódása (FORL, feline odontoclastic resorptive lesion) sajnos a cicák egyik, ha nem a leggyakoribb fogbetegsége. A kórkép egyes adatok szerint a teljes macskaállomány mintegy 20-72%-át érintheti. Az adatok nagy szóródásának egyik magyarázata az, hogy pontos diagnózist ebben az esetben csak röntgennel vizsgálva kaphatunk.
Hogy alakul ki, milyen tüneteket vehet észre a Gazdi, hogy diagnosztizálja az állatorvos és vannak-e kezelési lehetőségeink?
Mi is ez a betegség?
A macskák maradandó fogainak belsejében helyeződik el a gyökércsatorna, melyben vér- és nyirokerek, illetve érzőidegek találhatók. A gyökércsatornát egy csontos anyag, a dentin veszi körül, ami a fogállomány nagy részét teszi ki. A dentint kívülről a fogzománc borítja.
A macskák fogfelszívódása során a dentint elbontják az odontoclast („csontbontó”) sejtek. A betegség egy vagy több fogat is érinthet egyszerre. Az odontoclast sejtek csak a mineralizált szövetet ismerik fel és kötődni is csak ahhoz tudnak, így a folyamat a dentin teljes, helyrehozhatatlan megsemmisüléséig tart. Az elváltozás idővel az érintett fog egészére kiterjedhet, a gyökértől a koronáig.
A betegség kialakulásának oka jelen tudásunk szerint nem ismert. Bármi is legyen az alapvető ok, a végeredmény a fog külső kemény szövetének (zománc, cement és dentin) elvesztése.
Milyen típusai vannak a betegségnek?
A macskák fogfelszívódását a foggyökerek röntgenképe alapján két típusba osztják. Egészséges fogak esetében a foggyökér jellegzetes röntgenárnyékot ad, körülötte pedig vékony, sötét körvonal látható, ami a csonttól elválasztja. Ez a sötét körvonal a periodontális ligamentum, ami a foggyökereket a csonthoz rögzíti.
Az 1. típusnál a fogkorona megsemmisül, de a röntgenfelvételen a foggyökér ép, a periodontális ligamentum jól látható. A 2. típusban a foggyökér szétesik, a röntgenképen szinte alig vagy nem is különböztethető meg a körülötte levő csonttól.
Gazdiként milyen tünetekre kell figyelnem?
A betegség változatos tünetekkel jelentkezhet, a fogak állapotának megfelelően. Miután az érzékeny dentin a zománc sérülésével a felszínre kerül, a betegség fájdalmassá válik, ha bármi hozzáér a sérült fogfelszínhez.
A Gazdik leginkább az evési szokások megváltozását tapasztalhatják. Lehet, hogy cicájuk többé nem akarja megenni a száraztápot vagy a különféle keményebb falatokat, vagy éppen rágás nélkül, egyben nyeli le az ételét. Az is feltűnhet a Gazdiknak, hogy Kedvencük a fejét félrefordítva, inkább csak az állkapocs egyik oldalán rág. A falat néha akár ki is eshet a cica szájából. Jelentkezhet étvágytalanság, letargia, fokozott nyálzást vagy vérzést is tapasztalhatnak, egyes esetekben pedig, ha pedig bármi a sérült fogfelszínhez ér, akár remeghet az állat állkapcsa is.
Hogyan diagnosztizálja az állatorvos?
Sok esetben más szájüregi betegségek (fogkő, ínygyulladás, növedékek, stb.) elrejthetik a kórképet, ezért biztos diagnózist csak röntgenvizsgálat után lehet mondani. De az otthon tapasztalt tünetek és a fizikális vizsgálat során észlelt fájdalmasság mindenképp felkelti a betegség gyanúját. Tanulmányok szerint a fizikai vizsgálathoz képest a betegség előfordulási gyakorisága nagyjából két és félszeres röntgennel vizsgálva.
Milyen kezelési lehetőségeink vannak?
A kezelést a macska állapota, tünetei és a röntgenvizsgálat eredménye együttesen határozza meg. Miután a betegség kifejezetten fájdalmas lehet, a kezelés során az elsődleges cél a cica életminőségének javítása a fájdalom csökkentésével. Az esetek döntő többségében ez az érintett fog vagy fogak eltávolítását jelenti, a megfelelő gyógyszeres terápia mellett.